Egyedül a japán gyártó kerülheti el a gigabírságokat
A PA Consulting átfogó elemzést közölt arról, hogy milyen hatással lehet a vezető autógyártók profitjára az idén életbe lépő új, flottaszintű emissziós kvóta.
Ez a döntés a legtöbb gyártó számára gigabírságokat jelent majd, amely drasztikus hatással lehet a profitabilitásukra. Az egyetlen márka – az Európában egyelőre marginális értékesítéseket jegyző Teslát leszámítva -, amely elkerülheti a büntetéseket, a Lexus prémium márkát is jegyző Toyota.
Az éghajlatváltozás egyre szigorúbb szabályozások meghozatalára készteti a döntéshozókat. Ennek a változásnak az egyik legszembetűnőbb jele az Európai Unió 2021-es széndioxid-kibocsátási célkitűzése. Eszerint a PA Consulting számításai szerint akár 14,5 milliárd euró pénzbírságot is kiszabhatnak az európai piacon legnagyobb 13 autógyártóra.
Mindezt úgy, hogy a 2020-as még átmeneti év, melyben a kilométerenként 50 grammnál kevesebb CO2-t kibocsátó részben vagy teljesen elektromos autókat duplán számítják, illetve a flották legjobban szennyező 5%-át sem figyelik idén.
2021-től viszont fokozatosan csökkennek a kedvezmények, 2030-ig pedig az autógyártóknak további 37,5 %-kal kell majd csökkenteniük a flottaszintű CO2-kibocsátást.
Van olyan autógyártó, amely a tanulmány szerint egymaga 4,5 milliárd eurós büntetésre számíthat! Az új emissziós normától legnagyobb mértékben elmaradó autógyártó kalkulált büntetése ugyanakkor az alacsony európai értékesítés miatt „csak” 877 millió euró.
Ezek önmagukban is brutális számok. Még drasztikusabb a kép, ha ezeket a kalkulált büntetéseket az autógyártók várható világszintű profitjával állítjuk szembe. Itt akad olyan autógyártó is, amelynek európai eladásai után a teljes globális profitjának négyszeresét kellene befizetnie.
A végül ténylegesen befizetett büntetések mértéke és ezek hatása a profitabilitásra, még ha nagyságrendileg nem is, de várhatóan azért valamivel kevesebb lesz a tanulmányban megfogalmazottaknál.
Az autógyártók ugyanis a befizetendő büntetések mértékét rövidtávon egyes modellek és meghajtások megszüntetésével csökkenthetik, míg a pénzügyi hatást áremelések révén mérsékelhetik.
Hogyan csökkenthető a CO₂-kibocsátás – rövidebb és hosszabb távon? A PA Consulting elemzése rámutat, hogy a 2021-es célszámok eléréséhez már nem lesz elég a technológiai változtatások bevezetése. A gyártóknak különböző stratégiákat kell kialakítaniuk az azonnali eredmény érdekében. Ugyanakkor az általuk kifejlesztett új, alacsony emissziós technológiák is létfontosságúak a CO₂-kibocsátás csökkentésében, mivel a hangsúly egyre inkább az EU 2025-ös és 2030-as emissziós céljai felé tolódik.
Egyetlen vezető autógyártó van, amely teljes mértékben elkerülheti a büntetéseket, ez pedig a Lexus prémium márkát is jegyző, Európában értékesített autóinak 75%-át a kontinensen is gyártó Toyota.
Figyelembe véve azt, hogy 2019-ben az európai Toyota értékesítések 61%-át, a Lexus eladásoknak pedig 96%-át tették ki hibrid elektromos autók, és az arány pedig idén várhatóan még tovább nő majd, a Toyotának jó eséllyel egyáltalán nem kell majd fizetnie. Minden valószínűség szerint a 95 gramm/kilométeres határérték alatt végez majd.
Ez a Lexussal együtt a piac legszélesebb, Európában mintegy 20 modellből álló, és ezzel gyakorlatilag minden személyautó szegmenst lefedő Toyota számára hatalmas versenyelőnyt jelent.
Nem kényszerül áremelésre, és modellek megszüntetésére sem, ráadásul a világ legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitása fölött diszponálva különösebb szállítási nehézségek veszélye nélkül szolgálhatja ki a megnövekedő keresletet.
A Toyota vezető szerepe az európai autópiac zöldülésében továbbra is megkérdőjelezhetetlen.
A japán autógyártó több mint két évtizeddel ezelőtt tette meg az első lépést az autóipar zöldüléséért a világ első öntöltő hibrid elektromos autójának bemutatásával. Azóta 15 millió hibrid Toyota és talált gazdára világszerte, a vállalat mára Európában 20, globálisan pedig 40 hibrid modellt kínál.
A Toyota ezen felül nem csupán a világ legfejlettebb, negyedik generációs öntöltő hibrid elektromos meghajtását jegyzi, de vezető fejlesztőnek számít a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos hajtások területén is. Épp úgy, mint a hatalmas potenciált magukban rejtő szilárd test akkumulátorok és a sztenderdizált akkumulátor koncepció fejlesztésében.
A Toyota fejlesztései tehát több évtizedes tudatos stratégiai építkezés és irányvonal, és az ezt megalapozó folyamatos célzott kutatási és fejlesztési tevékenység kipróbált eredményei, és nem az új emissziós határértékek miatt, a büntetések elkerülése érdekében sebtében végrehajtott és levezényelt megoldások.
Miközben versenytársai hatalmas erőfeszítéséket tesznek a 2020-as kibocsátási céloknak való megfelelés érdekében, az azokat könnyűszerrel teljesítő Toyota 2025-re már azzal számol, hogy európai értékesítéseinek minimum 90%-át teszik majd ki a részben vagy teljesen elektromos autók (70% hibrid elektromos, 10% plug-in hibrid elektromos és 10% akkumulátoros elektromos és/vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos megoszlásban).
Ugyanebben az évben a vállalatnak már egyetlen olyan autója sem lesz, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással globális értékesítéseiben pedig minimum évi 1 millió zéró emissziós autó eladását várja.
Az évi 10,7 milliós értékesítésével a világ egyik legnagyobb autógyártójaként a Toyota vezető szerepe ugyanakkor a versenytársak környezetbarát fejlesztéseit is magával vonja, amely meglehetősen pozitív hatással bír mind az európai, mint a globális autópiac zöldülésére.
